bedőlt hiteles lakás vásárlása

Posted by paralelart on 2011. február 16. szerda · 5 hozzászólás 

A napokban részt vettem egy bedőlt hiteles lakásokat kínáló cég és a vásárló közötti tárgyaláson. Természetesen a konkrét adatok mellőzésével megosztanám a tapasztalataimat az esetleg ilyen konstrukcióban gondolkodókkal.

Miről is szól egy ilyen tranzakció?

A bank többszöri felszólítás után sem tudja behajtani az adóson a tartozást, ezért felfogad egy közvetítő céget, aki keres egy vevőt, aki átvállalja a hitelt a banktól, a hitelt nagy kedvezmény (kb. 40-50%) mellett azonnal, készpénzben a banknak kifizeti, ezután ő lesz a hitel tulajdonosa, és megpróbál tulajdonjogot is szerezni a szóban forgó ingatlanra. Ez általában nem nehéz, mert a nem fizető adós megszabadul az adósságtól, viszont az ingatlan birtokba vétele nem mindig egyszerű. Evvel foglalkozik az a bizonyos közvetítő cég, aki egy csinos jutalékért (a vételár kb. 15-20%-a!) cserébe meggyőzi a bent lakókat, hogy költözzenek ki. Erre a célra általában a normál, jogi utakat és az erőteljes rábeszélést használják, de sejthető, hogy ez nem mindig elegendő és ilyenkor egyéb eszközöket is használnak. Erről természetesen senki nem beszél, hiszen ilyesmit nem szabad tenni. Törvény is tiltja.

Nos, esetünkben a következőképpen zajlott a dolog:

Első lépésben már az nagyon furcsa volt, hogy az ingatlan hirdetése nélkülözte az összes konkrétumot. Több ház és több utca is meg volt jelölve ugyanavval a fotóval, végül derült, hogy egyik sem a tényleges épület. A titkolózás egészen misztikus szintekre emelve vette körül az ingatlant. Az ember megszokja egy idő után az ingatlanközvetítők puha megfogalmazásait, üzletféltésből adódó körülírásait, de az itt tapasztalt állapotok nagyságrendekkel múlták felül azt a gyakorlatot.

A probléma evvel csupán az volt, hogy a megbízómnak viszonylag konkrét elképzelései voltak, a felhíváson szereplő ingatlanok azt részben lefedték, aztán a ténylegesen megismert ingatlan egész más paraméterekkel rendelkezett.

A szokásos titoktartási procedúrán és a megdöbbentően erős bizalmatlansági légkörön túllépve az tapasztaltuk, hogy a lakásról szinte semmit nem tudott mondani a cég képviselője.

Láttunk néhány 4-5 évvel ezelőtti (éjjel készült) fotót, egy olyan hiányos értékbecslést, ami rendes tördeléssel kb. 1,5 oldalt tett ki és igen komoly kutatómunka előzhette meg, mert a kollegának olyan fontos adatokat is sikerült feltüntetni: hogy alapozás: van, tető: van. Nagyjából ilyen szellemiségben folytatódott a történet.

A lakásról jóformán a méretét tudtuk meg, azt, hogy:

• milyen műszaki állapotban van most,
• milyen a tájolása, melyik szoba merre néz,
• milyen a benapozás, mennyire világos,
• a lakás melyik utcára néz, van-e panoráma,
• milyen a gépészet, elektromos rendszer,
• igényel-e bármilyen felújítást,
• milyen változások történtek az értékbecslés óta,

ezekről semmi érdemi információt nem kaptunk.

Nyilván számítottunk rá, hogy lévén lakott az ingatlan, nem tudjuk alaposan megnézni, bejárni, de arra, hogy ennyire vakon kell dönteni, nos, arra nem.

Mindenkinek szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmét, hogy ez gyakorlatilag vak vásárlásnak számít, a lakásról minimális információ áll rendelkezésre, ezért csak külső szempontok alapján tudunk dönteni, az elhelyezkedés, a környék, a ház állapota (ha lakásról van szó). Célszerű figyelembe venni egy nagy bizonytalanságot a belső állagról, és arra számítani, hogy jelentős felújítási költségek fognak jelentkezni. Budapesti, belvárosi 60-90 m2 közötti lakás esetén erre a célra minimum 2-3 millió forintot kell fordítani (és 4-5 hónapot) átlagosan, de ez nyilván a vevő igényeitől függ. Több könnyen lehet, kevesebb ritkán. Evvel az összeggel növeljük meg az elsőre kedvezőnek tűnő vételárat és így nézzük meg, hogy még mindig elég jó-e az ajánlat!

Minden esetben konzultáljuk szakértővel, hogy milyen problémákra számíthatunk egy nem is látott lakás esetén.

Azt se felejtsük el, hogy a vételár kifizetése és a tényleges beköltözés között 1-6 hónap is eltelhet, a birtokba vétel problémáitól függően. Egy esetleges végrehajtási eljárás még egy minimum fél éves időtartamot dob erre rá.

A szerződéses háttérről:

Akinek volt már hitelszerződése, ismeri a bankok gyakorlatát: a szerződés főleg az egyik fél jogairól és a másik fél kötelességeiről szól, az erőfölénnyel visszaélés bájos példái ezek. Esetünkben is arról szóltak a szerződés-tervezetek, hogy a vevőnek mikor, hol, mit kell teljesítenie (főként a pénzügyi teljesítések), illetve a közvetítő és a bank milyen esetekben állhat el a teljesítésről.

A szerződés-tervezeteket nem adják ki, azt csak a közvetítő cég irodájában lehet megnézni, azaz oda kell cipelni az ügyvédet is, ami elég inkorrekt eljárás, nyilván arra apellálnak, hogy így kevesebb vevő vállalja be az ügyvédi konzultációt, mert a személyes megjelenésnek többletköltségei lehetnek.

Nos, a leghatározottabban felhívom mindenki figyelmét, hogy ilyen szerződést nem szabad -saját magunk által hozott- ügyvédi közreműködés nélkül aláírni.

Én nem vagyok jogász, de az általam látott szerződésekben egyértelműen a vevő van minden szempontból kiszolgáltatott helyzetben.

Az olyan független jogi problémákról nem is beszélve, mint a kormány által bevezetett, módosított jogi szabályozás, mint a kilakoltatási moratórium, vagy egyéb, a szerződéses viszonyt módosító törvény hatása teljesen kiszámíthatatlan jelen pillanatban.

Az érzelmi szempontokról:

Szándékosan nem mentem bele a dolog szociális részébe, nyilván, aki így kíván ingatlant vásárolni, az csupán egy tárgynak tekinti a lakást, és ezt az álláspontot nem is kívánom vitatni. A tranzakcióban részt vevő másik fél, a lakás jelenlegi tulajdonosa viszont nem tudjuk milyen viszonyban van az ingatlanával, ezért ez meglehetősen egyoldalú viszonyt jelent. A jól működő piacgazdaság alapja véleményem szerint az adásvételekben részt vevők mellérendelt és nem alá-fölé rendelt viszonya, ezért a magam részéről nem kötnék kontraktust kényszer alapján. Ezt mindenkinek magának kell mérlegelnie.

A hitelét bebukott tulajdonos is rossz döntést hozott, amikor kellő körültekintés nélkül vágott bele egy erejét meghaladó pénzügyi vállalkozásba.

A rossz döntéseknek pedig mindenhol következményeik vannak, ezt ne felejtsük el.

Összegzés:

Csak olyan vásárló gondolkozzon komolyan ilyen módon történő ingatlanvásárláson,

• aki rendelkezik megfelelő és gyorsan mozgósítható készpénzzel
• aki a döntés előtt kikérte építész szakértő és jogász véleményét a várható kockázatokról
• aki ki tudja várni az eljárás elhúzódását, ami akár egy év is lehet, mire beköltözhet
• aki az ingatlanvásárlást alapvetően befektetésnek, és nem érzelmi-hangulati döntésnek tartja

Ha valakinek kérdése merült fel a témával kapcsolatban, keressen meg nyugodtan.

UPDATE:

És egy másik jelenség, amit szintén megfigyeltem és egyre gyakoribb probléma: ha nem is dőlt be a hitel, és megvan az eladási szándék, az árfolyam romlásakor a -jellemzően svájci frankhiteles- tulajdonos nem adja el a lakást, mert több rajta a hitel, mint az eladási ár lenne, pénze nincs a különbözetre, a bank pedig nem mond le a többletről, pedig tudja, hogy árverezés eseten jóval kevesebbet kapna. Fura dolog ez.

Kapcsolódó cikk az indexen.

És még egy kapcsolódó cikk, ezúttal az Origón, és kicsit szélesebb perspektívával.

UPDATE3:

Közben a végtörlesztés kicsit felkavarta az állóvizet. Összefoglaltam pár apróságot evvel kapcsolatban.

Kategória: összefoglaló, bedőlt hitel, hitel, ingatlan, jog, lakás, pénzügyek, szerződés · Tagged with árfolyam, bank, bedőlt, hitel, közvetítő, lakáskeresés, sajtó, szakértő, végtörlesztés