miért etalon még mindig a nagykörút?

Nemzeti Múzeum - Pollack Mihály - 1837

Az itthoni építészeti diskurzusban örök vita a régi “jó” és az új “gagyi” csatája.

A magyar néplélek számára, (bármilyen modorosan hangozzék is ez a kifejezés), a “nagykörúti építészet” számít a mai napig etalonnak. Azaz a historizmustól az eklektikán át a szecesszióig terjedő 18. század végétől a 20. század elejéig tartó művészettörténeti periódus.

Tegyünk egy rövid sétát a magyar építészeti panoptikum szellemvasútján, hátha sikerül rájönni, hogy mi állhat ennek a hátterében. (Ennek a rövid cikknek nem célkitűzése egy átfogó gazdasági-művészettörténeti áttekintés, csak egy rövid hangulati átfutás – egy kósza gondolat alapján)

Steindl Imre - Országház 1885

Döbbenetes szerencséje volt az országnak, de főként Budapestnek a 19. században, mert olyan építészek dolgoztak egy korban tucatszámra, amiből más országoknak évszázadonként jut egy talán.

Hild, Pollack, Steindl, Lechner, Ybl, Schuleck, Kós, Hauszmann, Maróti és még sorolhatnám.

Maróti Géza - Palacio de Bellas Artes (Mexikó)

Ez a zseniális építészcsoport, ahol a tanítványok, mesterek, majd a tanítványokból lett mesterek, a riválisok kölcsönös versengés mellett, de viszonylagos tisztelettel dolgoztak és erősítették egymást, majd ennek következtében három-négy olyan építészgenerációt neveltek ki, akik munkássága teljesen természetesen és megérdemelten emelte a 19. századi magyar építészetet a világ élvonalába.

Hauszmann Alajos - BME K épület - 1902

Ehhez nyilván az építészek zsenijén kívül szükséges volt egy nagyon erős gazdasági fellendülésre, gazdag és remek ízléssel rendelkező nagypolgári rétegre és egy általános művészeti műveltségre, fogékonyságra az építészeti értékek iránt.

Sokszor hivatkozott frázis, de nagyjából igaz, hogy a 19. század volt a magyar (de főként a budapesti) művészet és építészet aranykora.

Nem bántásként az előző, vagy az őket követő építészgenerációkra, de az elkészült épületek számát és átlagos minőségét tekintve ez bizony igaz.

Ez persze nem tartott örökké, a -kicsit túlságosan is mozgalmasra sikeredett- XX. században a legjobbak leléptek, elmenekültek vagy meghaltak, mielőtt munkásságuk kiteljesedhetett volna, ezért a korai modern és modern építészet kevésbé ismert és kevésbé népszerű – mert egész egyszerűen darabra sokkal kevesebb remekmű készült, mint egy századdal korábban.

Lechner Ödön

A szocreál rombolásával és kommunista idők háttérbe szorított polgárságával, a minőség iránti igények és az erre fordítható erőforrások csökkenésével egyenes arányban csökkent a XX. század végére az általános építészeti színvonal.

(Voltak természetesen ekkor is zseniális építészeink, de sem a lehetőségeik, sem a megrendelőik száma nem ért nyomába a korábbi trendnek.)

Schulek Frigyes - Halászbástya - 1903

A nagy irodák, mesterek, műhelyek tradíciója megszakadt,  szétszóródtak; nemcsak itthon, hanem szerteszét a világba. Ezt természetszerűleg megsínylette a képzés is.

Így ma ott tartunk, hogy az építészek egyre kisebb része képes jó minőségű épületek tervezésére, de erre a fajta munkára is egyre kevesebb az igény, mert az emberek zöme nem érti (mert nem tanulta meg értékelni) és ezért nem is igényli a modern építészetet.

Saját farkába harapó kígyó ez. Ráadásul az egyre pocsékabb oktatás is vizuálisan meglehetősen alulművelt fiatalokat termel ki, akik még kevésbé értik és igénylik a minőségi építészetet. Ezek

Kós Károly - Állat és növénykert - 1909

a gondok nyilván nem csak az építészetet érintik, a többi képzőművészeti ág is hasonló problémákkal küszködik.

A dologra nem tudok megoldást, talán csak annyit: utazni, utazni, utazni és körbenézni, hogy szerencsésebb történelmi adottságokkal rendelkező országok hogyan alakították és vezették át a történelmi műemlékek tiszteletével a korábbi művészeti irányzatokat a kortárs építészetbe.

A képek többsége a netről származik (wikipédia, CC, vagy ismeretlen eredet), amennyiben sikerül a forrást felkutatnom, azonnal megjelölöm.

Advertisements
Comments
7 hozzászólás to “miért etalon még mindig a nagykörút?”
  1. Avatar szerint:

    Biztos sok embernek tetszenek ezek az épületek, csak sok esetben éppen a funkciójuk betöltésében nem domborítanak nagyot. A BME K épület olyan, mint egy ürgevár, időnként hosszas bolyongásra ítélve a kezdő mérnökhallgatókat, ugyanis elég problémás kiigazodni benne. Külön térképpel kell nekivágni, ha valami korábban nem látogatott szobát kell megtalálni. Az azonos emeleten lévő szobák közti átjáráshoz előfordulhat, hogy 3-4 lépcsőzést is be kell tervezni… Szerencsére a mérnökök találékonyak és online térkép és útvonaltervező is segíti az épületen belüli eligazodást (bár most épp nem működik).
    http://www.sc.bme.hu/terkep/k/index.php
    Ráadásul a folyópartra, részben a Duna-me­der feltöltésével nyert ingová­nyos területre tett monstrum szépen süllyed is (főleg a közepénél), így itt-ott többcentis repedésekkel találkozhatunk az épületben, amiket vaspántos megerősítésekkel próbálnak kompenzálni, összefogni…

    Hasonló a helyzet Makovecz épületeivel, amelyik érdekesek, csak éppen abszolút nem praktikusak, pl. a Hagymatikum, amelynek a hasznos területkihasználása szörnyen pocsék, ráadásul a felhasznált faanyagok egy fürdőben előre láthatóan hamar korhadásnak fognak indulni.
    http://oriblog.blog.hu/2012/01/17/makovecz_hagymatikum_makon_3_6_milliardert_meg_vagyunk_mentve

    Szerintem el kellene dönteni, hogy épületet akarunk, vagy szobrot. Ne akarjuk a szobrokat lakhatóra alakítani, és ne várjuk el az épületektől, hogy művészeti szempontok legyenek a döntőek a tervezésükkor! A művészet úgyis mindig ízlés dolga, mindig lesznek fanyalgók, és lesznek akiknek tetszik az épület (vagy szobor).

    • paralelart szerint:

      nos, bár ízlésbeli dolgokról nehéz vitatkozni, de többek között a BME-K egy elég korrekt és a saját rendszerén belül majdnem tökéletes épület-tömeg. a belső térkialakítása, a funkciók szétosztása és az esetleges leválasztások nehezen sózhatók a 100 évvel ezelőtti tervező nyakába.
      a folyóparti telepítés -sőt konkrétan a K épület alatti telek az építés előtt 5-7 évvel még simán egy zárt kikötő-öböl volt, én azon vagyok megdöbbenve, hogy csak ilyen keveset süllyedt- szóval nem a tervező választja meg a telket, középület esetén különösen nem. (sajnos)

      m. bácsi hozzáállásáról a szakmához inkább nem nagyon szólnék, de azért azt nem különösen értem, hogy hogyan is kapcsolódik az ő munkássága a nemzet legnagyobbjairól szóló cikkhez. az említett hagymatikum és a többi szerencsétlen épülete -nagyon erős jóindulattal is- csupán gyenge közepes tervnek minősül, nekem meg nincs miért jóindulatúlak lennem, szóval passz.

      nem azt kell eldönteni, hogy épületet akarunk, vagy szobrot, mert azt a megrendelő már eldöntötte: és az épületre esett a választása.
      amiről te beszélsz (vagy nem beszélsz, de erősen zavar) az a szakmai hibák, a tervező hozzá nem értése vagy a megrendelő és a tervező közötti rossz vagy hiányzó kommunikáció következménye. sajnálatos módon az építészet az művészetnek minősül (persze, csak ha jól csinálja valaki) ezért elkerlhetetlen, hogy művészeti (téralakítási) szempontból is megmérettessen egy épület.

      egyébként szinte soha nem a művészeti szempont a döntő egy épület formájának, díszítésének kialakításakor, de elkerülhetetlen, hogy a megrendelő a maga saját és sajátos művészeti elképzelései szerint alakítsa, vagy próbálja meg alakítani a ház külső és belső megjelenését. ez persze mindig kapcsolódik a kor ízléséhez és stílusvilágához is, hacsak valaki nem őrül meg teljesen – vagy a megrendelő, vagy a tervező.

  2. Gabor szerint:

    nagyon elvezetes cikk volt, de valoban rovid, szivesen olvasnek meg a temarol, terkeppel sok keppel a fenti epiteszek hires epuleteivel. Ha raersz : )
    Udv, Gabor

  3. SzóLó szerint:

    Rövid, kérek még!

ossza meg véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: