a vályogépítészetről

Miért épít valaki manapság vályogból házat?

Az emberek többsége negatív tulajdonságnak tartja, ha egy ház falazata vályogból van, holott ez egy kiváló építőanyag. Teszek egy próbát a vályog, és a vályogépítészet -nagyon felületes- bemutatására.

Nézzük meg pár gondolatban, hogy mire is jó a vályog falazat:

Alapvetően a vályognak régen  (az utóbbi 4-500 évben, hazánkban) 3 főbb alkalmazása volt, a vetett, amikor kis téglákat készítettek, és ebből falaztak, a másik a vert, amikor gyakorlatilag bezsaluzták és úgy készült a fal, mint ma a beton, a harmadik a paticsfal, ami egy vesszővázra rákent agyag-vályog massza, és kb. úgy kell elképzelni, mint a vasbetont, csak fa+vályog+szalma összetétellel. Említést érdemel még a agyagpólyás falazat, illetve a különféle falvázak vázkitöltő falazataként alkalmazott vályog.

Ez az anyag és az építési módja a szó legtágabb értelmében is hagyományos. Nagyjából 8000 éve építünk vályogból épületeket, ez idő alatt elég sok tapasztalatot szereztünk, sok tanulság volt levonható. Napjainkban kb. 1,5 millirád ember él vályogból készült épületekben. Persze ettől ez még nem lesz értékes és jó építőanyag, nézzük meg kicsit részletesebben mire számíthatunk, ha vályogból építkezünk.

A vályog pár fontosabb tulajdonsága,  pro és kontra.

1. élettani
a vályog hőtechnikailag és páratechnikailag az egyik legtökéletesebb építőanyag, szellőzik, óriási hőtároló tömege van, azaz nyáron hideg, télen meleg, és nagyon-nagyon jó hőszigetelő – nagyjából megegyezik egy 45cm vastag, korszerű üreges téglafallal vagy falazóblokkal (pl. porotherm, ytong és társai), vagy összemérhető 15-20cm vastag ps hab hőszigeteléssel.

vakolva

vakolva, fedve, ablakra várva

2. gazdasági-ökológiai

olcsó, egyszerű elkészíteni, nem kell szállítani, gyakorlatilag az ország nagy részén helyben előállítható, könnyű pótolni.

3. építési
könnyű megmunkálni, faragni, nem kellenek hozzá speciális szerszámok, házilag is könnyen építhető – ezzel szemben az összetétel bizonytalansága miatt nehéz minősíteni, fokozottan óvni kell a csapadéktól, kicsit időigényesebb az építési technológiája, és nem alkalmas 2 szintnél magasabb épületek önálló tartószerkezetének.

4. környezeti
a vályogház bontása után nem szükségszerűen keletkezik sitt, nem kell rekultiválni, de már az építéshez sem kell különösebb vegyi eljárásokon átesni, nem kell elégetni egy csomó energiahordozót, egyszóval a legzöldebb építőanyag. (Természetesen ez a hagyományos vályogházra vonatkozik, ami kőből, vályogból, fából és cserépből állt. Egy modern vályogház tartalmaz hidegburkolatokat, fémeket, betont (alapozás), fémeket, műanyagokat (pl. épületgépészetet), ami rontja az arányokat, de egy passzív vagy aktív -környezettudatosnak vélt- épülettel szemben azért töredéke a vályogházak környezetterhelése)

Miért tartják mégis sokan nem megfelelő építőanyagnak?

Nos, a vályogra leselkedő legnagyobb veszély a víz, a nedvesség.
A talajvíztől és a csapadékvíztől is nagyon gondosan el kell zárni (szigetelések különösen fontosak), a csapóesőtől meg kell óvni. Ha ezt megtesszük, akkor a vályogfalunk jó eséllyel kiszolgálja még az unokáinkat is.

szárad a vetés

A szilárdsági jellemzője is rosszabb az itthon elterjedt tégla vagy ytongfalaknál, és nyilván a betonnál is  (a kis húzószilárdság okozza a repedezést, zsugorodást, duzzadást). Cserébe könnyű és olcsó pótolni. A vályog nem alkalmas két szintnél magasabb épületek tartószerkezetének (vagy csak költséges és bonyolult megoldásokkal, kiegészítő fa vagy betonvázzal) ezért főként tanyasi-falusi-kisvárosi [fsz+1] szintes épületek épültek belőle, vagy épülnek ma is. A földszint feletti ráépítéseket célszerű fával, favázzal megoldani, e két anyag kombinálásával nagyon tartós és jó minőségű épületek építhetők.

Az építési folyamat, ha helyben vetett vályogtéglából dolgozunk, több időt (és főleg napsütést) igényel, cserébe elmondhatjuk, hogy töredék energiát fordítottunk a tégláinkra, mint egy átlag lakásépítő. Az építés ütemezése ezért óhatatlanul a nyári, száraz időszakra koncentrálódik, ez egy kötöttsége ennek a technológiának. A téglák vetése, géppel, nagyjából egy-másfél hét, a száradásra egy hónapot kell beütemezni. A falazása nem sokkal lassabb a blokktéglás-falazóelemes építési módnál, viszont több segédmunkát (anyagmozgatást) igényel.

A hazai szabályozás szerint a vályog nem minősített termék, hanem egyedi építőanyagnak számít, azaz a készítése során mérnöki felügyelet szükséges, de ez a mérnök természetesen lehet a ház tervezője is. Nagyon fontos terület ezen belül az adalékolás (gipsz, mész, cement, növényi rostok, fehérjék, gyanták), állagjavítás melynek célja a vízfelvétel csökkentése, a duzzadás-zsugorodás csökkentése, vagy épp a szilárdság növelése lehet. Az adalékolás minden esetben mérnöki felügyelet mellet történjen, mert igen sokrétű a kiindulási anyagösszetétel és a túlzott adalék komoly szilárdsági és szerkezeti problémát vethet fel. Könnyű hibázni, óvatosan kell eljárni. Célszerű minden esetben néhány tucat mintadarabbal kezdeni.

Ha valakit bővebben érdekel a vályogépítészet, vagy a vályog mai, korszerű felhasználási módja, akkor javasolnám ezt a kitűnő cikket, valamint az abban foglalt irodamlomjegyzéket. A vályogépítészetről, a gyakorlati megvalósítás részleteiről, árakról, a problémákról és a megoldásokról tervezek egy hosszabb lélegzetű írást, amennyiben lesz rá érdeklődés.

Addig is itt egy rövid szakmai összefoglaló az adalékanyagokról és a javítási metodikákról.

A vályogházak felújításával, bővítésével vagy építésével kapcsolatos problémák, kérdések esetén írjanak bátran.

Reklámok

ossza meg véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: