építési telkek

Néhány gondolat építési telek vásárlásával – pontosabban vásárlás előtti körültekintéssel kapcsolatban.

Építési telken nyilván szeretnénk építkezni, tehát a legfontosabb feladat összegyűjteni és egy építésszel kielemeztetni, hogy a helyi szabályozási előírások milyen és mekkora épület felépítését engedi meg.

  • Mekkora a beépíthetőség? A telek alapterületének százalékában van megadva, ez családi házas övezetben általában 30%, de ettől jelentős eltérések is tapasztalhatók. Fontos, hogy bruttó, azaz a falakkal, erkéllyel, terasszal együtt értendő.
  • Hány épület helyezhető el a telken?
  • Hány lakás alakítható ki a telken?
  • Milyen beépítési mód kötelező? Oldalhatáros, szabadon álló, sorház vagy zártsorú beépítés? Ezek a szabályok nagyon erősen meghatározzák az építhető ház jellegét.
  • A tetőhajlásszög is nagyon sok településen van konkrétan 5-10°-os tartományra szűkítve, ami 25° felett bizony nem teszi lehetővé a “mediterrán” jellegű házakat, 45° alatt pedig nem teszi lehetővé “alpesi” jellegű épületek kialakítását.
  • A szintterületi mutató és az építménymagasság meghatározza, hogy hány szintes épületet építhetünk, 4,5m-es építménymagasság pl. csak tetőtér-beépítést enged meg, esetleg részben kétszintes épületet.

Ezek a szabályozási adatok jellemzően az építészet szakmai “nyelvét” használják, valamint egy jó részük számított érték, ezért laikus építtetőként mindenképp célszerű építésszel konzultálni, hogy a számok pontosan milyen jellegű épületet jelentenek.

A telkeknek van továbbá néhány szubjektív jellemzőjük, amikkel szintén nem árt tisztában lenni:

  • Tájolás. Meghatározza, hogy melyik oldalra kerüljenek a nagy napigényű helyiségek. Északi lejtőn pl. nagyon nehéz jó kertkapcsolatos nappalit kialakítani.
  • Megközelítés. Autóval minden reggel meredek, vagy szűk rámpán kikanyarodni nem biztos, hogy mindenki vágyálma. Vagy épp gyakran elfeledkezünk arról, hogy a szülők bár autóval járnak, de a gyerekek 17 éves korukig buszozni kényszerülnek és ha a legközelebbi buszmegálló 5 km-re van, az nem annyira praktikus.
  • Növények, kert. Ne feledkezzünk meg róla, hogy egy csupasz, szántóföldből átminősített területen legalább 10-15 év mire árnyékot adó lombos fák nőnek. Ha időben ültetünk.
  • Intézmények a közelben. Sokan beleszeretnek egy új kertvárosi, vagy falusi közegbe, aztán az első gyerek megszületése után ébrednek rá, hogy a legközelebbi óvoda 8 km-re, a legközelebbi játszótér a szomszéd városrészben van, vásárolni, moziba, színházba pedig csak autóval lehet eljutni. Orvosi rendelő és patika sincs minden második sarkon.
  • Falusi, kisvárosi élet. Néhány korábban belvárosi életmódot folytató pár mesélte nekem, hogy elsőre megdöbbentek a vidéki, kisvárosias életmódon. Bizony, az állatok hétvégén is pont hajnalban kelnek. 🙂 A füvet nyírni kell, és a szomszédnak is, aki ezt gyakran szombat és vasárnap délelőttre ütemezi. A vadon élő állatok pedig nem mindig tartják tiszteletben a magántulajdont.
  • Közbiztonság. Az ország szélein meglehetősen eltérő közbiztonsági viszonyok számítanak “átlagosnak”. Ez főként a nagyvárosból érkezőknek lehet megdöbbentő élmény, érdemes nagyon alaposan tájékozódni vásárlás előtt.
Reklámok

ossza meg véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: